Ukrajna csatlakozásának árát a közép-európai országokkal fizettetnék meg

Magyar Péter brüsszeli urainak minden számít, csak a magyarok nem.

Ha Brüsszelen múlna, akkor biztosan búcsút vehetnénk a rezsicsökkentéstől.
Az Európai Bizottság új intézkedése az orosz energiahordozók teljes betiltását célozza 2027 végéig, ami drámai következményekkel járhat a magyar családokra és az ország gazdaságára. A Századvég elemzése szerint az intézkedés a gázárak megduplázódását és a magyar energiaszámla 1100 milliárd forintos megugrását eredményezné, miközben a rezsicsökkentési program fenntarthatatlanná válna.
Egy átlagos magyar háztartás fűtési költsége a jelenlegi három és félszeresére, évi 625 ezer forintra emelkedne, ami családok százezreit hozná nehéz helyzetbe.
Az orosz-ukrán háború előtt az EU gázellátásának több mint 40 százaléka Oroszországból érkezett, ám 2024-re ez az arány 20 százalék alá csökkent. Ez már önmagában kétszeresére emelte a gázárakat a holland tőzsdén (TTF). A brüsszeli terv az orosz gázimport teljes leállításával újabb sokkot okozna:
a Századvég becslése szerint a gázárak a jelenlegi 35 euró/MWh-ról 70 euró/MWh-ra nőhetnek.
A 2022-es árrobbanás példája mutatja, hogy a kínálati sokkok spekulatív folyamatokat indíthatnak el, így a drágulás akár a becsültnél is súlyosabb lehet.
Magyarország évente 4,5 milliárd köbméter gázt importál Oroszországból hosszú távú szerződések alapján, ami a hazai fogyasztás több mint felét fedezi. Az orosz gáz kiesése és az árak megduplázódása 660 milliárd forintos többletköltséget jelentene, de ha a teljes, évi 7,5 milliárd köbméteres importot is figyelembe vesszük, az energiaszámla 1100 milliárd forinttal nőne.
Ez nemcsak a magyar gazdaság versenyképességét ássa alá, de a rezsicsökkentést is ellehetetleníti.
Jelenleg a magyar családok az EU legalacsonyabb gázárait élvezik: egy átlagos háztartás évi 176 900 forintot költ fűtésre. Ha a rezsicsökkentés megszűnne, és a jelenlegi tőzsdei árak érvényesülnének, ez az összeg 355 310 for forint lenne. A brüsszeli szankciók hatására azonban a piaci árak megduplázódása miatt egy átlagos család fűtési költsége 625 ezer forintra emelkedne – ez a jelenlegi kiadások három és félszerese.
Az Európai Bizottság terve különösen aggasztó, hiszen a háború és a szankciók már eddig is hatalmas károkat okoztak. A Századvég számításai szerint 2022 óta az emelkedő energiaárak, az exportpiacok elvesztése és a drágább forrásbevonás 2,2 millió forintot vett ki egy átlagos magyar család zsebéből. Ehhez jönne Ukrajna gyorsított EU-csatlakozásának évi 458 ezer forintos közvetlen költsége, valamint az orosz gáz tiltásának további 448 ezer forintos terhe.
Brüsszel három fő célkitűzése – Ukrajna fegyverzése, gyorsított EU-csatlakozása és az orosz energia betiltása – így együtt elviselhetetlen nyomást helyezne a magyarokra.
A magyar kormány eddig sikerrel védte a rezsicsökkentést és az alacsony energiaárakat, ám a brüsszeli döntéshozók újabb szankciói ezt a rendszert fenyegetik. A Századvég elemzése világosan mutatja: az orosz gáz betiltása nem csupán gazdasági, de társadalmi katasztrófát is előidézhet. A magyar családok érdeke egyértelmű: a stabil energiaellátás és a megfizethető árak megőrzése, amit csak a nemzeti szuverenitás és a józan energiapolitika biztosíthat.
Módszertan: A fenti számítások nyilvánosan elérhető hazai és nemzetközi intézmények adatait felhasználva készültek. A gázimport mennyiségéhez az éves földgázmérleg 2024-es adatait vettük alapul. A holland gáztőzsdei (TTF) árak növekedéshez a keresleti árrugalmasságot Erias & Iglesias 2022- es publikációja alapján számították ki, az orosz gáz jelenlegi 19 százalékos részesedésének megszűnését feltételezve. A lakossági fogyasztói árat az MVM hivatalos honlapjáról vették. A gázárnövekedés lakossági árakban jelentkező hatásának becsléséhez meg kell határozni a gázárak energiarészarányát (adók, járulékok, rendszerhasználati díj stb… nélküli ár), melyet közvetlenül érint a TTF árváltozása. Ez az Eurostaton elérhető adatok alapján 2024-ben 40,97 százalék volt. A jelenlegi TTF-gázárakon (34,7 euró/MWh) számítva a lakossági fogyasztói ár a kétszeresére emelkedne (számolva az áfa-rész arányos növekményével is). A kétszeres TTF-árnövekedés a lakossági rezsiárakban összességében – a gázár arányt figyelembe véve – 76,1 százalékos emelkedést jelent a jelenlegi tőzsdei áralapú szolgáltatáshoz képest, míg hozzávetőlegesen három és félszeres emelkedést a rezsicsökkentett értékhez mérten. Egy átlagos háztartás éves fogyasztását az MVM által közzétett átlagfogyasztás érték alapján 1729 m3/évben határozták meg.
Nyitókép forrása: Charly TRIBALLEAU / AFP
Ezt is ajánljuk a témában
Magyar Péter brüsszeli urainak minden számít, csak a magyarok nem.
***